Tervezésben az erő
Ha azt veszed észre, hogy rohansz, ezerféle dolgot csinálsz, és már azt sem tudod ebben az eszeveszett kapkodásban, hol is hagytad abba és mit is akartál csinálni, egyszerűen csak állj meg és lélegezz. S ha ennek köszönhetően sikerült a gondolataidat összerendezni, kezdj el végre tervezni.
Egy három gyermekes édesanya ül velem szemben. Már két éve neveli egyedül gyermekeit. Beszéde szapora, gesztusai szélesek, az egész teste mozgásban van, ahogyan meséli az elmúlt időszak eseményeit.
– Alig vártam, hogy nyugodtan beszélgessünk, de a lányom beteg, így a kicsiket sem tudtam oviba, bölcsibe vinni. Most mesét néznek, így egy ideig nyugi lesz – mondja és folytatja a beszámolót.
Épp azt taglalja, hogyan szervezte meg eddig az életüket. Azonban kiesett egy családtag, ezért nagyon frusztrálja, hogy a szervezés egyre nagyobb energiát igényel. Egész teste előre dől, szinte levegővétel nélkül beszél.
– Dőlj hátra és lélegezz! – mondom határozottan.
Meglepő pillantással rám néz, aztán vesz néhány mély levegőt.
– Oké! Most már folytathatod – biztatom. Láthatóan megnyugszik. Beszéde lassúbbá, könnyedebbé válik, testében oldódik a feszültség. – Érzed a különbséget? – kérdezem, amire csak egy mosoly és egy bólintás a válasz.